Szügyi Zoltán

Szügyi Zoltán
Szügyi Zoltán itt még őrnagyként
Született	1896. február 8. Huszt
Meghalt	1967. november 23. (71 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Állampolgársága	magyar
Rendfokozata	vezérőrnagy
Csatái	második világháború
Kitüntetései	Katonai Érdemkereszt III. osztálya A Vaskereszt Lovagkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Szügyi Zoltán témájú médiaállományokat.

Vitéz Szügyi Zoltán (Huszt, 1896. február 9. – Budapest, 1967. november 23.) magyar katona, vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka.

Élete

Az első világháborúban önkéntes volt, helytállásáért hadapród-őrmesterként arany vitézségi érmet, tisztként III. osztályú katonai érdemkeresztet és III. osztályú Vaskoronarendet kapott. 1923-ban századosként reaktiválták. Később a várpalotai lövésziskola tanára lett. A második világháború alatt 1940–44-ig a kolozsvári hadtestparancsnokságon, majd Pápán az ejtőernyős zászlóalj parancsnoka volt. 1942-től ezredes, a Magyar 2. hadsereg 43. gyalogezredének parancsnokaként 1942–1943 részt vett a Don menti harcokban és a visszavonulásban. Az 1943 januári szovjet áttörés lassítása és részbeni feltartóztatása miatt kitüntették. 1944-ben a Szent László hadosztály megszervezésekor annak parancsnoka lett vezérőrnagyként. Részt vett a Garam menti, majd a dunántúli harcokban.

Közben felvette a kapcsolatot báró Atzél Ede útján a szovjetellenes nemzeti ellenállással. Céljuk az volt, hogy a hadosztályt nyugatra mentve az odaérkező brit alakulatok előtt kapituláljanak, megtartva ezzel a hadosztályt a háború utánra. 1945. május 10-én, már a háború európai befejezése után, sikerült alakulatai zömét a Kor-Alpok nehéz hegyi útjain az angol megszállási övezetbe átmenteni.

A háború után

A budapesti kormány háborús bűnösség címén kikérte az angoloktól, akik felkínálták neki a szökés lehetőségét, de nem élt vele. A Népbíróság 1948. február 23-án 10 évre ítélte, mely ítéletet a Népbíróságok Országos Tanácsa 1949. november 28-án érvénytelenített, és helyette életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Az 1956-os forradalom idején kiszabadult, de hamarosan ismét börtönbe került. 1957 őszén „kegyelmet” kapott, majd segédmunkásként dolgozhatott.

Emlékezete

Hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak. Szügyi Zoltánt a Legfelsőbb Bíróság 1994. március 31-én a háborús bűnösség vádja alól felmentette.

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Martin Kornél – Ugron István: Fejezetek a Szent László hadosztály történetéből
• A Hadtörténelmi Levéltár katonai igazságügyi szerveinek, iratainak repertóriuma 1802-1991